Igazi-e a KEHI-jelentés a Postabank túlkonszolidálásáról?

"Megtaláltuk a Postabank elveszett 130 milliárdját" - állítja a stop.hu, amely szombaton tett közzé egy, a birtokába került ötvenöt oldalas dokumentumot, amelyről - az érintettek bármelyikének nyilatkozata nélkül - azt írja, hogy az megegyezik Sepsey Tamás, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) elnökének 2000-ben írt, a Postabanknak az Orbán-kormány által 1998-ban véghezvitt 150 milliárdos konszolidációjáról készített jelentésével.

Nincs aláírva

"Látható ezen a dokumentumon a KEHI-elnök aláírása? Nem. Akkor erről ennyit!", mondta az Index megkeresésére Sepsey Tamás volt KEHI-elnök, aki jelenleg az ÁSZ-elnöke mellett tevékenykedik. Az egykori MDF-es képviselő a "hétvégére tekintettel" még nem olvasta a nyilvánosságra került iratot, de arra hívta fel a figyelmet, hogy a hivatal csak olyan dokumentumért vállalja a felelősséget, amelyet az elnök szignójával hitelesített. Az Index megpróbálta a jelentés néhány állításával szembesíteni a volt Kehi-elnököt, ő azonban újra a hitelességre hivatkozva elhárította a szöveg részleteinek ismertetését. Hasonlóan érvelt Stumpf István, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere is, aki szerint hat év elteltével egy olyan ügyben, amelyben számtalan hivatalos dokumentum keletkezett, nem lehet megmondani, hogy a most nyilvánosságra került szöveg megegyezik-e az akkori jelentéstervezettel. Stumpf szerint mindenesetre elképzelhetelen, hogy ha létezett ilyen elemzés, akkor az MSZP-SZDSZ kormány, "Keller Lászlóval az élen" nem túrta volna már korábban fel érte az egész KEHI-t.

A nyomozás során felbukkant

A fantomizálódott jelentés pedig létezik. Az Országos Rendőr-főkapitányság 2004 tavaszán hűtlen kezelés gyanújával indított nyomozást, miutána Princz Gábor, a Postabank Rt. korábbi elnök-vezérigazgatója és társai elleni nyomozás során előkerült a 2000 decemberében készült KEHI-jelentés, amelyről a rendőrség korábban nem tudott. A jelentéstervezet a Princz ellen folyó fokozott ügyészi felületet alatt álló vizsgálat iratismertetésén került a konszolidáció előtt leváltott bankvezér kezébe. A dokumentum alapján a nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy a bank 1998-as, Princz menesztése utáni konszolidációja során olyan gazdasági döntések születtek, amelyek hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúját vetik fel, ezért a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság újabb nyomozást rendelt el a Postabank-ügyben ismeretlen tettes ellen. Princz több interjúban beszélt is a váratlanul felbukkant dokumentumról, de pontos részleteket akkor ő sem tárt a nyilvánosság elé. A jelentés tartalma, "súlyos megállapításai" miatt az egykori közpénzügyi államtitkár, Keller László is tett feljelentést. A nyomozásról cikkező sajtóban akkor olyan értesülések jelentek meg, hogy Sepsey 2020 végéig titkosította a jelentést.

Nem tudták megszerezni

A jelentést próbálta megszerezni a szabad demokrata Eörsi Mátyás is, aki parlamenti vizsgálóbizottság felállítását akarta kezdeményezni a Postabank ügyeinek kivizsgálására. Eörsi az Indexnek elmondta, hogy a testület felállítása a 150 milliárdos konszolidáció zavaros részleteinek napvilágra kerülése idején végül azért hiúsult meg, mert akceptálta azt a kormányzati kérést, hogy a privatizáció sikere érdekében ne a bank ügyeitől visszhangozzon a sajtó. Eörsi azt állította, hogy a Sepsey-jelentést számos forrásból igyekezett megszerezni, de képviselőként sem járt sehol sikerrel.

A stop-jelentés

A stop.hu által közölt dokumentum szerint, amely főként a portfoliótisztítás céljából kiszervezett cégek eladására létrehozott PB Workout Kft.-vel foglalkozik, az állami költségvetésnek mintegy 30 milliárd forintos kára keletkezett a Postabank konszolidációjából. Az államháztartás ugyanis ekkora támogatást adott a Postabanknak a konszolidációra, a PB Workout Kft.-nak eladott eszközök, társaságok, üzletrészek után. A jelentés szerint azonban ehelyett végelszámolni kellett volna azt a 15 társaságot, amelyet közvetlenül értékesített a Postabank a saját reorganizációjára létrejött cégnek, a már említett Workout Kft.-nek.

Kemény vádpontok

A bankvezetés nem ezt tette, hanem nyilvántartási értéken kivezette a társaságokat a könyveiből, és helyettük csak a saját tulajdonában lévő Workout 3 millió forintos törzstőkéjét tüntette fel az eszközök között, illetve értékesítési veszteséget számolt fel. Ezzel 21 milliárdos közvetlen, és 13 milliárdos befektetések utáni kár merült fel, amelyet a Workout fedezetlen kötvényekkel ellensúlyozott. A fedezetlen veszteséget pedig állami segítséggel, a már említett 30 milliárddal kompenzálta a bank.

A jelentés szerint nem lett volna szükség erre a harmincmilliárdnyi közpénzre a Workouthoz átadott cégek esetében, merthogy azok ingatlanjai, illetve maguk a cégek komoly értéket képviseltek, és a Postabankhoz vissza is jutott bizonyos ellenérték ezeknek az értékesítéséből.

A szöveg számos konkrét tranzakcióval kapcsolatban jelzi, hogy a szerző szerint az adott ügylet hűtlen kezelés gyanúját veti fel. Néhány helyen szándékos félrevezetésről is szó van.

A menedzsment a felelős

A harmincmilliárdos közpénzkiadásért a bank menedzsmentje a felelős - áll az egyik összefoglaló rész rövid kijelentő mondatában. A jelentésben ennek kapcsán szerepelt Auth Henrik, a Postabank korábbi vezérigazgatójának neve. Még többet szerepel a jelentésben a Workout Kft. ügyvezetője, Balázs Csaba, akit több, zavarosnak nyilvánított ügyletben konkrétan is vádak érik. Egyrészt például a fizetése is rendezetlen, hiszen harmincmillió forintot kapott 2000. évi munkavégzése fejében, miközben ehhez a pénzhez a jelentés szerint már 1999-ben hozzájutott.

Balázs Csaba ezenkívül közreműködött több olyan ügyletben, amely a hűtlen kezelés gyanúját veti fel - a jelentés szerint. Ilyen például a Nádor Lízing Kft. esete, amelynek balatonfüredi, milliárdos értékű ingatlankomplexumát jelképesnek tűnő áron, 10 millióért értékesítették. A dokumentum szerint az Akkord Veresegyháza Kft. alapítása szintén hűtlen kezelés gyanúját veti fel a Workout vezetője esetében.